Gátat építenének a Bering-szorosba az AMOC megmentésére

Egy Hollandiából érkező tanulmány rendkívül szokatlan megoldást javasol az éghajlatváltozás egyik legfélelmetesebb következményének kezelésére: egy masszív gát megépítését a Bering-szorosban, amely Alaszkát és Szibériát választja el egymástól. A cél az Atlanti Meridionális Felborulási Cirkuláció (AMOC) összeomlásának megakadályozása lenne, amely folyamat Európa éghajlatát alapvetően befolyásolja.

Az AMOC egy hatalmas óceáni szállítószalag, amely meleg vizet juttat az Észak-Atlanti-óceánba, ezzel szabályozva Európa és Észak-Amerika hőmérsékletét. A tudósok szerint az édesvíz növekvő beáramlása – főként az olvadó grönlandi jégtakaróból – lassítja ezt az áramlást, és az összeomlás katasztrofális időjárási változásokhoz vezetne a kontinensen.

A holland kutatók szerint a Bering-szoroson átáramló csendes-óceáni víz szintén hozzájárul az AMOC gyengüléséhez. Egy gát megépítésével ezt az áramlást el lehetne terelni, ezzel elméletileg stabilizálva a rendszert. A projekt azonban gigantikus mérnöki kihívást jelentene: a szoros mintegy 85 km széles, és a költségek becslések szerint több száz milliárd dollárt tennének ki.

A geoinzsenirozás ilyen léptékű alkalmazása hatalmas ökológiai és geopolitikai kockázatokat hordoz magában. Az Északi-Jeges-tenger ökoszisztémájára, a halászati területekre és az őshonos közösségekre gyakorolt hatás felbecsülhetetlen lenne. Emellett az ilyen típusú beavatkozás precedenst teremthetne más, kevésbé átgondolt klimatechnológiai projektekhez is.

A tudományos közösség megosztott: sokan úgy vélik, hogy az éghajlati vészhelyzet mértéke indokolttá tesz ilyen szélsőséges megoldásokat is, míg mások szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentése az egyetlen fenntartható út. A vita jól mutatja, hogy a klímaválság kezelése egyre inkább a sci-fi határait feszegető döntések elé állítja az emberiséget.