OETP 2026: felfüggesztett 2. ütem, 15 ezer pályázónak új esély

Az Otthoni Energiatároló Program (OETP) körül az elmúlt hónapokban egyszerre több dolog történt: a 2. pályázati ütem március közepe óta fel van függesztve, közben viszont bejelentették, hogy az eddigi nyerteseken felül további pályázók is támogatást kaphatnak, október 12-én pedig megnyílt a nyertesek igazolási szakasza. Aki februárban vagy márciusban beadta a pályázatát, de nem kapott értesítést a nyertességéről, vagy kifejezetten a 2. ütemre készült, joggal kérdezi, mire számíthat. Az alábbiakban a cikk írásakor, október végén ismert hivatalos dokumentumok és sajtóbeszámolók alapján vesszük sorra, mi biztos, mi bizonytalan, és mit érdemes addig is végiggondolni. A program támogatója a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, lebonyolítója a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. (NEÜ Zrt.), a végleges feltételek tekintetében pedig mindig a hivatalos felhívás és a NEÜ közleményei az irányadók.

Mi történt az OETP 2. ütemével, és újraindulhat-e?

Az 1. pályázati ütem 2026. február 2-án 10 órakor nyílt meg, és március 15-én 17 órakor zárult. A 2. ütem a felhívás január 29-i módosítása szerint március 16-án 10 órától legkésőbb szeptember 30-ig tartott volna, ám a NEÜ március 16-án, még a megnyitása előtt bejelentette a felfüggesztését, okot pedig a hivatalos közlemény nem nevezett meg. A felfüggesztés visszavonásáig új pályázat nem nyújtható be, és a megkezdett pályázatok sem fejezhetők be. A cikk írásakor a felfüggesztést még nem vonták vissza, a hatályos, szeptember 28-i felhívás pedig már csak a március 15-ig tartó benyújtási időszakot tartalmazza. A 2. ütem további sorsáról nincs hivatalos információ, ezért arra, hogy korábbi formájában újranyílik-e, jelenleg nem lehet biztonsággal számítani.

Hány nyertes van, és ki kaphat még támogatást?

Az 1. ütemben mintegy 132 ezer támogatási igény érkezett be, miközben a program kerete a januári felhívásban 100 milliárd forint volt, az április 7-i módosítás óta pedig 105,5 milliárd forint. Az igénylők közül mintegy 42,2 ezer pályázó nyert, őket a gazdasági és energetikai miniszter közlése szerint április elején értesítették. Szeptember 21-én az Országgyűlésben, egy képviselői interpellációra válaszolva a miniszter bejelentette, hogy a 42 ezer nyertes mellett még mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, így a támogatott háztartások száma nagyjából 57 ezerre nőhet. A minisztérium a szeptember 28-án közölt programmódosítást azzal indokolta, hogy az akkumulátorok ára jelentősen csökkent, így a változatlan, 105,5 milliárd forintos keretből több pályázó támogatható. A miniszter október 21-i közlése szerint a program 2027-ben esedékes kiadásait a jövő évi költségvetésből fedezik, ez azonban egyelőre terv, hiszen a 2027-es költségvetést a cikk írásakor még nem fogadták el.

A hatályos felhívás szerint igazolási kérelmet a rangsor alapján, a rendelkezésre álló forrás függvényében lehet benyújtani. A rangsorban elsőként azok élveznek előnyt, akik a beadás előtt kikerültek a szaldós elszámolásból, akik 2030. december 31-ig kikerülnek belőle, illetve akik állami támogatás nélkül, önerőből telepítettek napelemes rendszert és bruttó elszámolás alá esnek, őket pedig az 5000 fő alatti településeken élők követik. A benyújtott, de döntéssel még nem rendelkező pályázók a felszabaduló források függvényében kaphatnak erre lehetőséget, erről pedig az időpontot, a feltételeket és a határidőt is tartalmazó hivatalos értesítést kapnak. Azt viszont, hogy pontosan kik és mikor kapnak ilyen értesítést, egyik forrás sem közli. A megfelelt státuszú pályázók igazolási szakasza október 12-én nyílt meg, kérelmet 2027. február 26-án 16 óráig lehet benyújtani, és a NEÜ közleményei szerint a forrás rendelkezésre állására tekintettel minden pozitívan elbírált pályázat támogatást kap.

Mit tehet, aki kimaradt vagy a 2. ütemre várt?

A bejelentett számok alapján a nagyjából 132 ezer igényből mintegy 75 ezer a pótlólagos kör után is támogatás nélkül maradhat, hacsak a forrás tovább nem bővül. A Világgazdaság egyik szeptemberi cikke szerint mind a 132 ezer igény kielégítése mintegy 330 milliárd forintba kerülne, ami a jelenlegi keret többszöröse. A miniszter szeptember 21-i parlamenti válasza szerint a nagy érdeklődés miatt a kormány a jövőben további pályázatokat is kiír, ezek feltételei, kerete és időzítése azonban nem ismert. Az október 21-i miniszteri bejelentésről szóló Infostart-cikk szerint akkor új programot nem jelentettek be. Aki az 1. ütemben pályázott, annak érdemes a pályázati felületen ellenőriznie a saját státuszát, és a továbbiakban is rendszeresen figyelnie az ottani értesítéseket és az e-mail-fiókját, mert a felszabaduló források függvényében később még kaphat lehetőséget.

Aki nem akar egy esetleges újabb kiírásra várni, annak a saját finanszírozású energiatároló is szóba jöhet, ennek megtérülése azonban egyéni számítás kérdése. Szaldós elszámolásnál a hálózat a gyakorlatban tárolóként viselkedik, a bruttó elszámolásra való átállás után viszont a betáplált és a vételezett áramot jellemzően eltérő áron számolják el, így felértékelődik a megtermelt energia helyben történő felhasználása, amelyben a tároló a nappali többlet esti órákra való átcsoportosításával segíthet. Hogy ez mennyit ér, az többek között a szaldós időszak lejártától, a napi fogyasztás eloszlásától, a meglévő napelemrendszer méretétől és a tároló árától függ. Az árak alakulásáról megoszlanak a vélemények: a minisztérium jelentős áreséssel érvelt, egy iparági egyesület elnöke viszont a Portfolio beszámolója szerint ezt részben vitatja. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a mostani OETP-felhívás szerint a felhívás megjelenése előtt megkezdett beruházás nem támogatható, így aki most saját pénzből telepít, annak érdemes számolnia azzal a kockázattal, hogy egy hasonló szabályokkal induló későbbi kiírásban már nem lenne jogosult, bár a jövőbeli feltételeket ma még senki sem ismeri.

Sokan a Wekerle Plusz programra is gondolnak, ezzel kapcsolatban azonban óvatosan érdemes tervezni. A program hivatalos oldala szerint a Családi Ház Program 2027 februárjában indul, és a napelem legfeljebb a támogatás 20 százalékáig támogatható, az energiatárolót és az OETP-vel való halmozhatóságot viszont az oldal nem említi. Az OETP felhívása kizárja, hogy ugyanarra a költségre a pályázó más pályázati forrásból is támogatást kapjon, a két program együttes igénybevételéről pedig a cikk írásakor nincs hivatalos állásfoglalás. Az OETP-ről a hiteles információ a NEÜ Zrt. honlapjának programoldalán és az otthonienergiatarolo.neuzrt.hu pályázati felületen jelenik meg, kérdéssel pedig az ügyfélszolgálathoz lehet fordulni a +36 1 755 5938-as telefonszámon vagy a lakossagitarolo@neuzrt.hu címen. Kivitelezői és tanácsadói oldalakon még elavult határidők és támogatási plafonok is keringhetnek, ezért egy-egy hír alapján ne hozz visszafordíthatatlan döntést, a friss állapotot mindig a hivatalos közleményekben ellenőrizd.

Akár a pótlólagos körre vársz, akár saját finanszírozásban gondolkodsz, a döntés előtt érdemes a meglévő napelemrendszer, a fogyasztás és a szaldós időszak adatait szakemberrel együtt átnézni. A jonapelem.hu mögött álló GreenSys Electric Kft. OETP-s energiatároló-rendszerek kivitelezésével is foglalkozik, így ha egy tárolós beruházáshoz keresel kivitelezőt, a jonapelem.hu oldalán is érdemes körülnézned. A pályázat végleges feltételeit és határidőit azonban mindig a hivatalos felhívásban ellenőrizd.