Mennyit termel a napelem télen? Reális elvárások havi bontásban

A legtöbb napelem-tulajdonos számára az első tél hozza az igazi csalódást. A monitoringalkalmazásban a nyári napi több tíz kilowattóra helyett december közepén néha csak egy-két kilowattóra jelenik meg, és ez sokakban felveti, hogy elromlott-e valami. Nem romlott el semmi, egyszerűen a fizika dolgozik ellened. Ebben a cikkben végigvesszük, miért esik vissza ennyire a téli termelés, nagyságrendileg mekkora részt jelentenek a téli hónapok az éves mérlegben, mit tehetsz a tárolóval és az okos időzítéssel, és hogyan tervezz úgy, hogy a tél ne okozzon rossz meglepetést.

Miért esik vissza ennyire a napelem termelése télen?

Négy hatás adódik össze, és mindegyik ugyanabba az irányba húz. A nappalok rövidebbek: december közepén Magyarországon nagyjából feleannyi ideig van a nap a horizont felett, mint júniusban, ráadásul a hasznos, erős besugárzású órák száma még ennél is jobban csökken. A nap sokkal laposabban áll, délben is alacsonyan jár, ezért a fény vastagabb légrétegen halad át, és a szokásos tetőhajlásszögben álló panelre lapos szögben érkezik, vagyis kevesebb energia jut egy négyzetméterre. Ehhez jön a Kárpát-medencére jellemző téli ködös, borult időjárás, amikor napokig csak szórt fény éri a tetőt, valamint a hó, amely rövidebb-hosszabb időre teljesen letakarhatja a modulokat. Egyetlen tényező játszik a kezedre: hidegben a kristályos szilíciumcella valamivel hatékonyabb, ezért egy tiszta, fagyos januári nap meglepően jó számokat hozhat, csak sajnos kevés ilyen napunk van.

Számokban ez a következőt jelenti. Magyarországon egy jól tájolt rendszer decemberben és januárban jellemzően a nyári csúcshónap termelésének nagyjából ötödét-negyedét adja. Az éves termelésből december és január egyenként durván 2-4 százalékot, november és február egyenként nagyjából 3-6 százalékot hoz, vagyis a négy legsötétebb hónap együtt nagyságrendileg az éves termelés tizede-ötöde. Ezzel szemben áprilistól szeptemberig egy-egy hónap tipikusan 10-13 százalék körül jár, a március és az október pedig átmenetet képez. Ezek az arányok a tetőtől, a hajlásszögtől, az árnyékoltságtól és az adott év időjárásától függően néhány százalékponttal eltérhetnek, a lényeg viszont állandó: a napelem alapvetően tavaszi-nyári termelő, a tél pedig szerény ráadás.

Mit jelent ez a villanyszámlán egy magyar családi háznál?

A tél a lehető legrosszabb kombináció: a legkevesebb termelés akkor érkezik, amikor a fogyasztás a legmagasabb, hiszen többet világítasz, többet jár a hőszivattyú vagy az elektromos fűtésrásegítés, és az egész család több időt tölt otthon. Ennek egy furcsa következménye van: a megtermelt kevés áram nagy részét helyben el is használod, tehát az önfogyasztási arány télen kiváló, viszont az önellátás, vagyis hogy a fogyasztásodnak mekkora részét fedezi a napelem, gyakran húsz-harminc százalékra vagy még az alá is lecsökken. A számla alakulása ezután nagyban attól függ, milyen elszámolási konstrukció vonatkozik a rendszeredre, mert nem mindegy, hogy a nyári többlet valamilyen formában beszámít-e a téli hónapokba, vagy hónapról hónapra, esetleg óráról órára nézik-e a mérleget. Az újabb rendszereknél egyre inkább a termeléssel egy időben, helyben felhasznált áram ér a legtöbbet, ezért a téli hónapokban egy átlagos családi háznál reális, hogy a számla nagy része a hálózati vételezésből áll össze. Ez nem hiba, hanem a rendszer normális éves ritmusa, amit a tavaszi és a nyári hónapok bőven kiegyenlítenek.

A házi akkumulátor télen mást tud, mint nyáron: nem töltődik fel minden nap teljesen, hanem a tiszta, hideg napokon a déli órákban termelt áramot gyűjti be a délutáni és az esti fogyasztásra, a borult napokon pedig gyakran félig sem telik meg. Éppen ezért ne várd tőle, hogy a nyári felesleget átmentse januárra, mert ilyen szezonális tárolásra egyetlen háztartási akkumulátor sem képes; a napi ciklusban viszont minden napsütéses napon dolgozik érted. Ahol a tarifád olcsóbb idősávokat kínál, ott a tároló télen a hálózatról is tölthető az olcsóbb órákban, és a drágább órákban adhatja vissza az energiát, ezt azonban mindig a saját szerződésed alapján érdemes átgondolni. Az okos időzítés a legolcsóbb eszköz: a mosogatógép, a mosógép, a vízmelegítés és az elektromos autó töltése a déli órákra tehető, a hőszivattyú pedig napsütésben előfűtheti a puffertartályt vagy magát az épület tömegét, hogy este kevesebb hálózati áram kelljen. Egy jól beállított inverter és néhány egyszerű időzítő télen is érezhetően javítja a helyben felhasznált áram arányát.

Hó a panelen, méretezés és a reális elvárások

Ha hó ül a panelen, ne kapargasd le: a kemény eszközök megkarcolják az üveget és a keretet, a létrával a téli tetőre mászás komoly balesetveszély, és amit ilyenkor elveszítesz, az abszolút értékben kevés, hiszen ezek amúgy is a leggyengébb napok. A ferde, sima üvegfelületről a hó az első napsütéses órákban jellemzően magától lecsúszik, a vékony hóréteg alatt pedig még némi termelés is folyik, tehát a részleges takarás csak átmeneti kellemetlenség. A méretezésnél ne a decemberi fogyasztásodra tervezz, mert egy télre méretezett rendszer nyáron a többszörösét termelné annak, amit helyben fel tudsz használni, és a felesleg értéke jellemzően alacsony. Az éves fogyasztás, a tető adottságai, a tervezett hőszivattyú vagy elektromos autó és az elérhető elszámolási forma együtt adják ki a jó méretet, a tél pedig maradjon az az időszak, amikor a hálózat besegít. Ha szeretnéd látni, hogy a te tetődön egy jól méretezett rendszer havi bontásban mit hozna, a jonapelem.hu csapata díjmentes felméréssel és méretezéssel segít, hogy a számok már az első tél előtt a helyükön legyenek.