Wekerle Plusz 2027: szigetelés, hőszivattyú, napelem – mi előbb?

A kormány 2026. október 27-i sajtótájékoztatóján ismertetett Wekerle Plusz (a hivatalos anyagokban Wekerle+) energetikai felújítási programjának családi házas része, a Családi Ház Program, 2027 februárjában indul, legfeljebb 15 millió forint hitellel, fix évi 3 százalékos kamattal és 15 éves futamidővel. A konstrukció lényege, hogy a hitel egy része vissza nem térítendő lehet, de csak akkor, ha a felújítás mérhetően csökkenti az épület energiafelhasználását. Ebből következik, hogy a kiindulópont nem egy-egy kiszemelt eszköz, hanem az, hogy milyen tételekből és milyen sorrendben áll össze egy működő felújítási csomag. Ebben a cikkben a műszaki-gazdasági tervezés logikáját járjuk körül; a program részletszabályai és a pályázati felhívás a cikk írásakor, október végén még nem jelentek meg.

Miért kell a Wekerle Plusz programban az egész házra tervezni?

A vissza nem térítendő támogatás feltétele legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás, amelyet a felújítás előtti és utáni energetikai tanúsítvány összevetésével kell igazolni. A támogatás aránya is a kiinduló besoroláson múlik: D–G kategóriában a hitelösszeg 30, H–I kategóriában 50 százaléka vissza nem térítendő, A–C besorolású családi háznál pedig csak kedvezményes hitel jár. A vissza nem térítendő részt nem szabadon elkölthető pénzként folyósítják, hanem a hitel tőketartozásából vonják le előtörlesztésként, a költségeket pedig számlákkal kell igazolni. A mérce tehát az egész épület energiamérlege, nem az, hogy egy-egy elem önmagában mennyit hoz, ezért a kiinduló tanúsítvány tervezési alapként is szolgálhat, hiszen segíthet feltárni, hol veszíti a ház a legtöbb energiát. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az igénylőket országszerte 70–80 energetikai tanácsadó segíti majd a folyamat elejétől a végéig.

Milyen sorrendben érdemes haladni a felújítással?

A szakmában bevett logika szerint először a hőveszteséget érdemes csökkenteni, vagyis például a homlokzat és a padlásfödém hőszigetelésével, valamint a nyílászárók cseréjével kezdeni. Az ok egyszerű: amit az épület nem veszít el, azt nem kell újra előállítani, a kisebb hőigényű házhoz pedig jellemzően kisebb teljesítményű, olcsóbban üzemeltethető fűtési rendszer is elég. Ha a fűtést cseréljük előbb, előfordulhat, hogy az új hőtermelőt a mostani, nagy hőigényre méretezik, és a későbbi szigetelés után túlméretezett lesz. A Családi Ház Programban a hőszigetelés, a nyílászárócsere, a világítás és az árnyékolás korszerűsítése mellett a tervezés, a műszaki ellenőr és a pályázati tanácsadás költsége is támogatható, így a tervezésre fordított összeg sem mellékköltség, hanem a csomag elszámolható része lehet.

A második lépés a fűtési rendszer. A programban támogatható a hőszivattyú, a hatékony split klíma, a használati melegvíz-rendszer korszerűsítése és a termosztatikus radiátorszelep, gázkazán telepítésére vagy cseréjére viszont sem a családi házas, sem a társasházi programban nem lehet támogatást kapni. A hőszivattyú szerepe a megtakarításban sokszor meghatározó lehet, mert a környezeti hőt hasznosítva jellemzően jóval több hőt ad le, mint amennyi villamos energiát felvesz, így a fosszilis tüzelésű fűtés kiváltása érdemben javíthat a primerenergia-mérlegen. Akkor dolgozik a leghatékonyabban, ha alacsony előremenő hőmérséklettel is ki tudja fűteni a házat, ezért a hőleadókat, például a padlófűtést vagy a nagyobb felületű radiátorokat érdemes vele együtt végiggondolni. Itt kapcsolódik vissza a szigetelés is, hiszen jól szigetelt házban alacsonyabb fűtővíz-hőmérséklet is elég lehet.

Mennyi jut a napelemre, és miért nem elég önmagában?

A szokásos sorrendben a megújuló termelés, vagyis a napelem és esetleg a tároló kerül a végére, mert a rendszert a felújítás utáni villamosenergia-igényhez érdemes méretezni, amely a hőszivattyú beépítése után jellemzően egészen más, mint korábban. A programban a napelem támogatható, de csak korlátozottan, legfeljebb 20 százalékos arányig, és ennek alapja még nem egyértelmű: a hivatalos programoldal a támogatás legfeljebb 20 százalékáról ír, az MTI, a Telex és a Portfolio beszámolója szerint viszont a családi házas 15 milliós hitelkeret 20 százalékáról, azaz legfeljebb 3 millió forintról van szó. Ha a korlát a vissza nem térítendő részre vonatkozik, a 15 millió forintos hitellel számolva a napelemre H–I besorolásnál legfeljebb 1,5 millió, D–G besorolásnál legfeljebb 0,9 millió forint juthatna, a részletszabály azonban még nem ismert. Műszaki szempontból is érthető, miért nem a napelem a csomag gerince: a saját termelés javíthatja az épület energiamérlegét, de a hőveszteségen nem változtat, így egy rosszul szigetelt, régi fűtésű házban a fűtés energiaigénye ugyanúgy megmarad.

Mi derül még ki a Wekerle Plusz végleges felhívásából?

Több, a tervezést közvetlenül érintő kérdés még nyitott. Az energiatároló sem a kormány október 27-i közleményében, sem a hivatalos programoldal támogatható tételei között nem szerepel, kifejezett kizárás sincs, és arról sincs hivatalos információ, hogy a program halmozható-e az Otthoni Energiatároló Programmal vagy más, már működő felújítási konstrukcióval. Nem ismert az sem, mi történik, ha a felújítás utáni tanúsítvány nem igazolja a 30 százalékos megtakarítást, mikor írják jóvá a vissza nem térítendő részt, mennyibe kerülnek a tanúsítványok, és hogyan számolják pontosan a hitelösszegen felüli 5 százalékos, legfeljebb 500 ezer forintos önerőt. A hőleadók korszerűsítése, például a radiátorok cseréje vagy a padlófűtés kiépítése a hivatalos programoldal felsorolásában külön nem szerepel, ezért ezt is érdemes lesz ellenőrizni a felhívásban. Addig is egy épületszintű felmérés és egy ütemezett felújítási terv vázlata a végleges szabályoktól függetlenül hasznos lehet, azt viszont, hogy a tanúsítványokat pontosan milyen formában és mikor kell elkészíttetni, a felhívás határozza meg majd.

A sorrend logikájából az is következik, hogy a napelemes rész méretezése akkor a legpontosabb, ha már látszik, milyen fűtési rendszerrel és mekkora hőigénnyel számol a ház. A szigetelés és a fűtés tervezésében érdemes energetikai szakemberre támaszkodni, a pályázati feltételekről pedig a program hivatalos tájékoztatóiból és a megjelenő felhívásból lehet majd pontos képet kapni. A napelemes és energiatárolós rész felmérésében, méretezésében és kivitelezésében a jonapelem.hu segíthet, ingyenes és kötelezettségmentes rendszertervvel.